Ezzel a hihetetlen magasságú bölcselettel kívánok
Aki pedig jövőre is szeretne olvasni, itt megtalál: http://znn2012.freeblog.hu/
A "Happy New Year" a svéd ABBA együttes egyik legnépszerűbb dala, amely az 1980-ban kiadott Super Trouper albumon található.
A dal eredeti, még kiadatlan címe inkább ünnepi és humoros: " Apu, ne rúgj be Karácsonykor (Daddy Don't Get Drunk on Christmas Day)". Bár 1980-ban vették fe, az angol nyelvű dal csak 1999-ben jelent meg különálló kislemezként és akkor is a toplistákra került Svédországban (#27), Hollandiában (#15) és Németországban (#78).
A "Felicidad" a dal spanyol nyelvű változata és a kislemez Argentinában eljutott a Toplista első 5 számáig. A dal felkerült a Super Trouper lemez dél-amerikai kiadására is.
2008-ban újra kiadták több országban és újra a toplistákra került, ami azt is bozonyítja, hogy a szám népszerűsége a mai napig töretlen. Németországban 2011-ben bekerült a német toplista Top 10 számába.
Vietnamban napjainkban is rendkívül népszerű és nagyon gyakran elhangzik az újévi ünnepekkkor.
Tűnik az óév.
Kezembe hajtva fejem
nézem a nyomát...
Choji
Már csak egyet kell aludni a következő évig, utána kezdődhet valami új. Talán aki kitalálta a naptárt pont erre gondolt: hogy valamikor le kell zárni a régi dolgokat és elkezdeni egy újat. Egy évforduló pont alkalmas erre.
Sok minden történt ebben az évben, mint mindig korábban. Utazásban hiányos volt, nem hagytam el Európát, de elég sok energiába és időbe került találni egy rendes munkahelyet és valahogy megpróbálni rendbe tenni a magánéletem. Most, az év utolsó előtti napján úgy tűnik, mégis van valami eredménye a befektetett energiának és bár voltak, vannak páran, akik okoztak kellemetlen pillanatokat, de nem sikerült elérniük azt, amiben reménykedtek. Javíthatatlan optimizmussal folytatva amit elkezdtem hadd álljon itt lélekmelegítőnek Karácsony Benő egyik főhősének, Baltazárnak a gondolatai a 2012-es évre:
" - Barátom!
Nem letérni az útszélre, az óvatosak, a köszvényesek, az igásállatoktól félők, a befellegzettek és mankósok bogáncsárnyékolta ösvényére; nem tanakodni és nem ajkbiggyeszteni; nem morzsolódni, nem öregedni, tisztelt Kibicsaklotti. Kis horzsolásokat nem fájlalni. Éjjeli tücskön nem elmélázni. Hosszú szakállt nem ereszteni. Préselt kakukkfüvet nem szaglászni. Bankjegyet garasra nem váltani, és nem meghalni, barátom.
Hanem:
1. Nekirugaszkodni.
2. Kitavaszodni.
3. Friss hajnalokból nagyot lélegzeni.
4. A hangszalagokat kacajra stimulálni.
5. És nem félni.
6. És nem megállni, csak menni, menni, meni.
7. És újra megpróbálni..."
Aki pedig jövőre is szeretne olvasni: http://znn2012.freeblog.hu/
Agócs Irisz : Little Prince
Kurta az egyik,
hosszú a másik jégcsap.
Miért van ez így ?
Onitsura
Mi lennék, ha volnék....?
Arctalan lélek-tükör,
angyali átok,
önmagába visszatérni vágyó
gazdagodó koldus-út,
ragyogni vágyó szem-bogár,
csalfa napnyi bárányfelhő mögé bújt
testet ölelő sugár,
Forró arcodat simító kóbor szellő,
fejedre hulló Csillagpor...
Nemes Nagy Ágnes
Amikor nincs hó, amikor állandó eső mossa a járdát – nem is állandó, csak újra-meg-újra eleredő, az alacsony szürke égbolt bizonytalan permete, amikor a hócsizmák vizes aszfalton siklanak, mintha síből vizisíre váltottak volna át, amikor vastag, filcesedő avar fedi a parkok földjét, esőszünetekben halványan gőzölögve, amikor az avar alól fel-felbukkan a fű is, zöld-szürke, szürke-zöld foltokban szinte épen, hiszen olyan a fű, mint a fű, csak a színe, ugye, a színe,
amikor a nagy, téli varjak mintegy véletlenül ülnek a városi fák ágán,
amikor a szántóföldek feketék, mint friss szántás után, vagy szürke-feketék esőtől fátyolozva,
amikor a középhegységek barnák, szürke-barnák, egy-egy sötét fenyőfolt szemölcse rajtuk,
amikor a kontinensek táblái eltolódnak, kicsit idébb-odább, időjárások ösvényeiről letérnek, elkanyarodnak, erre-arra, egy más éghajlat benéz az ablakon (meglátogat), amikor óceánok, légrétegek tajtékai, vizes csepp-legyezői messze csapódnak el, szét, (Nem kell ezt dramatizálni, dehogy, ritka nagy szerencse, hálát adni, örülni kell, hogy enyhe télben élünk) (hogy telünk enyhe) sőt mindennap figyelni, tudatosítani, hogy telünk enyhe. Meddig enyhe még?
amikor a napihírekben egyre nagyobb a hófúvás, de itt még valamely szürke elnapolása a következőknek,
amikor az évszak, ki tudja miért és meddig hátatfordít nekünk, háta mögött pedig félénken lélegző lapulással bújik a vadnyúlszínű átmenet
vagy ellenkezőleg: felénk fordul, ki tudja miért és meddig, valamely filces avarhajú kegyelem, szürke tenyerét körénkfonva, szürke-fehér mécses köré, amelyben pislákolva ég az elnyújtott, tartósított november
krizantémszag az utcán, esőtől csapzott benzingőz, krizantém-szag, vegyük meg a soron következő sírkoszorút (hányadikat ebben az évben?), a virágüzlet fénye vakító, kirobban földigérő kirakat üvegén át, bent rózsavörösek, ibolyalilák, cirádás kis szalmavirág-csokorkák, virágcukrászda, édesen együtt minden Évszak édességes kínálata
leszáll az este, hűvösen száradó tócsák, induló szél – de nincs hideg, nincs, az őszikabát elegendő.
Milyen szerencse. Enyhe tél.
Örülhetünk, hogy enyhe télben élünk, őszünk reménytelen volt, nyarunk a pincebörtönök dohszagában, tavaszunk háború, halál, robbanásos végítélet, katasztrófa – nem kell ezt dramatizálni, á, minek, talán említeni is fölösleges
– – –
És bent a lámpavilág, meleg, ágy-asztal, feketekávé, nem kell elsötétíteni az ablakot.
Csupa öröm az ilyen enyhe tél
Nemes Nagy Ágnes eddig publikálatlan prózaverse a Holmiban jelent meg, Ferencz Győző kísérőtanulmányával.
Ez volt a csalódás éve: januárban azt hittük, kilábalunk, ám decemberre csak rosszabb lett a helyzet. Jövőre nem lesz összeomlás, de új munkahelyek se nagyon. A világgazdaság 2011-ben, évértékelő.
http://velemenyvezer.blog.hu/2011/12/27/2011_a_valsag_arat_fizetjuk#more3497975
Hajnalra az ég
csillagai ráülnek
a faágakra.
Nagy Bandó András
A kormányzó többség a tegnap megszavazott törvényekkel elhagyta a parlamentáris demokrácia díszleteit, és az ellenzék sem fogadja már el a ráosztott statiszta szerepet, radikálisabb politikára váltott.
Ez a radikálisabb politika az alkotmányosság keretei között a közvetlen demokrácia eszköztárától a tiltakozás és a polgári engedetlenség politikájáig terjedhet. A tegnapi nap fényében érdemes azt megvizsgálni, hogy mit is jelent a polgári engedetlenség politikája. Erről már az ún. kordonbontás akció idején parázs vita folyt. Én ebben a vitában azokkal értek egyet, akik azt képviselik, hogy a kordonbontás nem volt a polgári engedetlenség jó példája, ugyanis az akció során a törvénytisztelet őszintesége erősen megkérdőjelezhető volt. (A Fidesz az akcióban résztvevő képviselőknek szóló iránymutatásában az szerepelt, hogy rendőri fellépés esetén hivatkozzanak mentelmi jogaikra, és nem szabad elismerni a jogsértést.) A tegnapi LMP-s akcióval szemben azonban ilyen aggályok nem merülhettek fel, talán azt is mondhatjuk, hogy a tegnapi akció, a polgári engedetlenség egyik tankönyvi példájának is tekinthető. Annak meghatározásához, hogy mit jelenthet egy alkotmányos demokráciában a polgári engedetlenség politikája a politikai filozófia klasszikusának, John Rawls-nak, a fejtegetéseit hívjuk segítségül. Ezzel a szöveggel kívánok minden olvasómnak békés és boldog ünnepeket.
“A polgári engedetlenség alkotmányos elmélete három részből áll. Először is egy ilyen elméletnek meg kell határoznia és a demokratikus közhatalommal való szembenállás más formáitól meg kell különböztetnie az ellenszegülésnek ezt a módját. A szembenállás sokféle formát ölthet, a törvénybe nem ütköző tüntetéstől és a próbaper megindítását szolgáló jogsértésétől a fegyveres akcióig és a szervezett ellenállásig. Az elmélet kijelöli a polgári engedetlenség helyét e lehetőségeken belül. Másodszor körvonalaznia kell, hogy egy (nagyjából) igazságos demokratikus rendszerben milyen alapon és milyen feltételek mellett jogos a polgári engedetlenség. Végül, harmadszor, meg kell magyaráznia, hogy mi a szerepe a polgári engedetlenségnek egy alkotmányos rendszeren belül, s hogy miért helyénvaló a tiltakozásnak ez a módja egy szabad társadalomban. (...)
Azzal a meghatározással kezdem, hogy a polgári engedetlenség nyílt, erőszakmentes, a lelkiismeretre hivatkozó, mégis politikai cselekedet, amellyel megszegik a törvényt, éspedig rendszerint azért, hogy a törvényben vagy a kormány politikájában változást idézzenek elő. Aki ilyesmibe fog, az a többség lelkiismeretéhez fordul, hogy kifejezésre jutassa mély meggyőződését: sérelem érte azokat az elveket, amelyek szabad és egyenlő emberek között a társadalmi együttműködés alapját képezik. (...) (A) meghatározás nem kívánja meg, hogy a tett ugyanazt a törvényt sértse meg, mint amely ellen tiltakozik. (...)
Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a polgári engedetlenség nem csupán abban az értelemben politikai cselekedet, hogy a politikai hatalmat birtokló többséghez szól. Azért is az, mert politikai elvek vezérlik és igazolják, mégpedig az igazságosság elvei, amelyek körvonalazzák az alkotmányt és általában az intézményeket. A polgári engedetlenséget az emberek nem személyes erkölcsi meggyőződésükkel vagy vallásos hitükkel igazolják, noha esetleg követelésük megfelelhet annak, és alátámasztható azzal is. Az meg egyenesen magától ertetődő, hogy a polgári engedetlenség nem alapulhat kizárólag csoportérdekeken vagy önérdeken. A tettnek az igazságosság azon közös felfogására kell hivatkoznia, amin a politikai berendezkedés nyugszik. Feltételezzük, hogy egy elfogadhatóan igazságos demokráciában van az igazságosságnak olyan közös felfogása, amire a polgárok közügyekben, valamint az alkotmány értelmezésekor hivatkoznak. Ha a kormányzat huzamosan, ismételten és szántszándékkal megsérti ennek alapelveit, akkor nincs más választás, mint a behódolás vagy a szembeszegülés. Ez különösen nyilvánvaló az egyenlő alapvető szabadságok megnyirbálása esetén. Amikor egy kisebbség polgári engedetlenséget tanúsít, választás elé állítja a többséget: nézzetek szembe cselekedeteitek ilyen értelmű következményeivel, vagy ha nem, úgy a közös igazságérzet alapján ismérjétek el, hogy panaszunk jogos. (...)
A következő szempont, hogy a polgári engedetlenség nyilvános cselekedet. Kellő figyelmeztetés után nyíltan kezdenek hozzá, s nem titkolózva vagy titokban zajlik. Minthogy egyfajta felhívás, illetve alapvető és lelkiismeretbe vágó politikai meggyőződés kifejezése, ugyanúgy nyilvános fórumra kívánkozik, mint a közérdekű mondanivaló. Egyebek között ez a magyarázata a polgári engedetlenség erőszakmentességének. (...) A magatartás azt fejezi ki, hogy megszegjük a törvényt, de ha elmegyünk is a legvégső határig, azért a törvénytisztelet határain belül maradunk. Megszegjük a törvényt, de a tett nyilvános és erőszakmentes jellegével, valamint a jogi következményeinek vállalásával érzékeltetjük a törvénytiszteletet. A törvénytisztelet segít elfogadtatni a többséggel, hogy a tett politikailag valóban lelkiismeretbe vágó és komoly, a szándék az, hogy a közös igazságérzethez forduljunk. “
Az idézet forrása: John Rawls: Az igazságosság elmélete, (ford. Krokovay Zsolt), Budapest: Osiris, 1997, 430-434.
Betlehemeznek.
Máskor nem, de évente
egyszer szeretnek.
Nagy Bandó András
Weöres Sándor
Ha a világ rigó lenne,
kötényemben ő fütyülne,
éjjel-nappal szépen szólna,
ha a világ rigó volna.
De ha a világ rigó lenne,
be se férne kötényembe,
kötényem is honnan volna,
ha egész világ rigó volna.
Az év vége meglepő dolgokat hozott a politikai események palettáján. Amikor már úgy tűnt, hogy a kormánypárt 2/3-os többsége maga elá gyűri a parlamentben csak dekorációként tartózkodó ellenzéket, az LMP olyant tett, amire talán csak a rendszerváltás előtt volt példa: nyílt konfruntációt vállalt fel a Fidesz-KDNP gépezettel. Olyan ez, mint amikor Dávid szembeszáll Góliáth-al; ez a partizánakció azonban mégis úgy hat, mintha egy álló vízű tóba valaki egy követ dobott volna. Sokan és sok helyen, nálam a poltikában sokkal járatosabbak írtak már erről és elemezték, hogy mi történt, miért, milyen következményei lehetnek majd. Kb 2 éve mondtam az ismerőseimnek: 2012-re már kemény kormányellenes tüntetések lesznek, mert ami történik, azt ideig-óráig lehet csak következmények nélkül véghezvinni. Az emberek most már egyre inkább a saját bőrükön érzik, hogy bár várták a változásokat, NEM EZT szerették volna, ami most van. Lehet magyarázni a bizonyítványt és hülyének nézni az embert, de mindennek vége szakad egyszer. Az LMP karácsonyi akciójával nagyon remélem, h egyre többen ébrednek majd rá, hogy már az ő életükről is szól a politika és valamit majd tesznek is, hogy változtassanak.
Fura, de érthető, hogy a kormánypárt erős hatalma mellett a sajtóban, tévében vagy a neten szinte semmi sem látható, olvasható ezekről. Még mindig a Facebook az a hely, ahol bármit le lehet írni, feltölteni, szervezkedni. Úgy tűnik, rájött erre végre az LMP is, egyre inkább ki is használják ezt a lehetőséget.
Végignézve a karácsonyi akció feltöltött videóit és képeit azt nem értem, h az LMP egyik vezető egyénisége, Schiffer András miért nem vett részt az akcióban. Az MSZP azonnal ráharapott a lehetőségre és bár sokan a résztvevő LMP-sek közül azt nyilatkozták, h nem örültek ennek, azt gondolom, mégis világos kellene legyen számukra (is): ezt a mostani, rendkívül erős kormánypártot csak hihetetlen összefogással és szervezéssel meg mozgósítással lehet megbuktatni, amire most még szinte nulla az esély, de valami azért beindult. Igazolta ezt a parlament előtt tüntető tömeg.
Úgy van, ahogy van.
Belátom ezt magam is
minden év végén.
Kobayasi Issa
